Fülszöveg:
A belvárosi építész nem is lehetne elégedettebb: csodás lakásban él gyönyörű feleségével és két szép gyermekével. A kissé bogaras szomszédjuk azonban hamarosan rémálmaik zaklatójává válik: a jószomszédi közeledést szerelmes levelek, fenyegetések és feljelentések követik. A házasság megrendül, és lassan minden szavukat megválogatják, hiszen a zaklató a fal túloldalán fülel. A házaspár a jogállam keretei között nem talál kiutat: a rendőrség tehetetlen, az ügyvéd nem segíthet. Végül a családapa a legvégső megoldást választja.
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Kiadás éve: 2016
Oldal szám: 230 oldal
Fordította: Csősz Róbert
Téma: thriller, gyilkosság, Berlin, zaklatás, szomszédság
Véleményem:
A történet helyszíne Berlin, a főszereplő pedig Randolp Tiefenthaler, aki feleségével, Rebeccával, s két gyerekével új otthonukba költöznek. Az eleinte kedves Dieter Tiberis nevű szomszédukkal, aki a család lakása alatt található szuterénben, hamar meggyűlik a bajuk, mivel a férfi zaklatni kezdi a családot, s hamis vádakkal illeti őket, amellyel felborítja az új lakók nyugodt életét.
Az eseményeket Randolph osztja meg velünk, az ő szemén át láthatjuk a történéseket, megismerhetjük közelről érzéseit a helyzettel kapcsolatosan. Az építész mesélése során megismerhetjük gyermekkorát, a szüleivel, és testvéreivel való kapcsolatát, életszemléletét, Rebeccával való megismerkedését.
Számomra egyáltalán nem volt szimpatikus a férfi, az efféle helyzetekben összeszedetten kellene cselekedni, helyette Randolph nevetségesen, és logikátlanul viselkedett, ráadásul véleményem szerint egy nyámnyila alak. Mivel nem szimpatizáltam a főhőssel, úgy gondolom, hogy ez volt az egyik oka annak, hogy nem lopta a szívembe magát ez a történet.
Maga a regény alaptörténete jó elgondolás, viszont a kivitelezés nem tetszett, túlságosan száraz, vontatott, és unalmas volt számomra, hiányzott belőle az izgalom, a borzongató események, leírások, és az a plusz, ami fenntartotta volna az érdeklődésemet az olvasmány iránt, ami vitt volna előre az olvasásban, így eléggé nehezen haladtam, megszenvedtem vele. Emellett a különböző gondolatok, eszmefuttatások, amelyek ebben a sztoriban szerepeltek, egyáltalán nem fogtak meg, néhol csak lestem, hogy a szerző valóban ezt akarja közölni az olvasókkal. Valószínűleg ezeket a sorokat mélyen szántó gondolatoknak szánta, de nálam egyáltalán nem jött be.
Biztosan lesznek olyan olvasók, akik tudják értékelni Dirk Kurbjuweit eme írását, de sajnos ez a történet nem nekem íródott.
A történet helyszíne Berlin, a főszereplő pedig Randolp Tiefenthaler, aki feleségével, Rebeccával, s két gyerekével új otthonukba költöznek. Az eleinte kedves Dieter Tiberis nevű szomszédukkal, aki a család lakása alatt található szuterénben, hamar meggyűlik a bajuk, mivel a férfi zaklatni kezdi a családot, s hamis vádakkal illeti őket, amellyel felborítja az új lakók nyugodt életét.
Az eseményeket Randolph osztja meg velünk, az ő szemén át láthatjuk a történéseket, megismerhetjük közelről érzéseit a helyzettel kapcsolatosan. Az építész mesélése során megismerhetjük gyermekkorát, a szüleivel, és testvéreivel való kapcsolatát, életszemléletét, Rebeccával való megismerkedését.
Számomra egyáltalán nem volt szimpatikus a férfi, az efféle helyzetekben összeszedetten kellene cselekedni, helyette Randolph nevetségesen, és logikátlanul viselkedett, ráadásul véleményem szerint egy nyámnyila alak. Mivel nem szimpatizáltam a főhőssel, úgy gondolom, hogy ez volt az egyik oka annak, hogy nem lopta a szívembe magát ez a történet.
Maga a regény alaptörténete jó elgondolás, viszont a kivitelezés nem tetszett, túlságosan száraz, vontatott, és unalmas volt számomra, hiányzott belőle az izgalom, a borzongató események, leírások, és az a plusz, ami fenntartotta volna az érdeklődésemet az olvasmány iránt, ami vitt volna előre az olvasásban, így eléggé nehezen haladtam, megszenvedtem vele. Emellett a különböző gondolatok, eszmefuttatások, amelyek ebben a sztoriban szerepeltek, egyáltalán nem fogtak meg, néhol csak lestem, hogy a szerző valóban ezt akarja közölni az olvasókkal. Valószínűleg ezeket a sorokat mélyen szántó gondolatoknak szánta, de nálam egyáltalán nem jött be.
Biztosan lesznek olyan olvasók, akik tudják értékelni Dirk Kurbjuweit eme írását, de sajnos ez a történet nem nekem íródott.
Idézetek a regényből:
"De ha a gonosz képes rá, hogy jót szüljön, akkor bizonyára a jó is képes rosszat szülni."
"De ha a gonosz képes rá, hogy jót szüljön, akkor bizonyára a jó is képes rosszat szülni."
Kedvenc szereplő: nem volt
Nem kedvelt szereplő: Randolph, Dieter Tiberius
Kedvenc jelenet: a végén található picike fordulat
Borító: 5/3
Pontozás: 5/3
A könyvért köszönet az Atheaneum Kiadónak!
A könyvért köszönet az Atheaneum Kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése