Fülszöveg:
Sabrina Boggs egy nap rátalál amnéziás édesapja rejtélyes üveggolyó-gyűjteményére, és eseménytelen élete egyszerre megváltozik. Egyetlen napja van arra, hogy kiderítse, mi is történt a férfival, aki nem emlékszik a saját múltjára.
Mikor alakult ki az édesapja gyűjtőszenvedélye, s vajon miért titkolta ezt hosszú évtizedeken át a családja előtt? Hová tűntek a gyűjtemény legértékesebb darabjai, és kik voltak az apa barátai, szerelmei?
Sabrina sokkal nagyobb titokra bukkan, mint amit valaha el tudott volna képzelni, és a nyomozás során ráébred, hogy időnként a hozzánk legközelebb állókat ismerjük a legkevésbé.
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Kiadás éve: 2016
Fordította: Bottka Sándor Mátyás
Oldal szám: 320
Eredeti cím: The Marble Collector
Téma: hobbi, chick lit, romantikus, ír
Véleményem:
A történet főszereplője Sabrina Boggs, a 3 gyerekes anyuka, aki egy nyugdíjas otthonban vizimentősként dolgozik. A nő édesapja, Fergus Boggs betegség miatt kórházba kerül, ennek következtében Sabrina megtalálja az idős férfi eltitkolt üveggolyó gyűjteményét, amelyből néhány darab hiányzik. Az asszony elhatározza, hogy felkutatja a hiányzó üveggolyókat, ám a keresés során számos titkokkal ismerkedik meg.
A cselekmény két síkon, párhuzamosan játszódik; a jelen eseményeit főként Sabrina szemszögéből olvashatjuk, de egy-egy fejezet Fergus szemszögéből íródott, míg a múltbéli történéseket, amelyek Fergus életét, gyerekkorát mesélik, a férfi szemszögéből olvashatjuk, amolyan visszaemlékezésként.
Sabrina karaktere nem nőtt a szívemhez, folyamatosan a saját nézőpontját állította a középpontban, s a sértettségtő képtelen volt körül tekintően ítélkezni, viselkedni, s bár nem volt túlzottan kiállhatatlan, valahogy nem tudtam azonosulni a nővel, pedig nagyon próbálkoztam, viszont ez a tényező enyhén rontotta az olvasás élményét számomra. Viszont pozitívum volt számomra a nő jellemét tekintve, hogy a golyók utáni kutatás segítségével nem csak édesapját ismerhette meg jobban, hanem saját magát is, tükröt tartott Sabrina elé, aki ez által óriási felismerés ér, s ennek eredményként személyiség fejlődésen megy keresztül, tehát a mű végén már kedvelhetőbb, mint az elején.
Fergus számomra egy nagyon is kedvelhető személy volt, a visszaemlékezések során megismerhettük életének eseményeit, azt, ahogyan egy kisfiúból felnőtt férfi válik, s ahogyan személyisége kiforrta magát. A múltba visszatekintve derül fény arra, hogy tetteit mi vezérelte, s bár nem tartom helyesnek titkolózását, bizonyos szempontból mégis megértem őt .
A történetben Fergus titkolózásának, s a párkapcsolati problémájának fő oka egy olyan jelenség volt, amely a valóséletben is előfordul az emberi kapcsolatok során, ez pedig a rossz kommunikáció, a kommunikáció hiánya. A férfi és volt felesége, Gina között nagy volt az ellentét, igazán egyik sem ismerte a másikat, máshogy fejezték ki magukat, ami miatt sok nézeteltérés és konfliktus kerekedett. Nem próbálták megérteni a másikat, ami egy párkapcsolatban fontos tényező lenne, emellett a tisztelet is hamar elhalálozott a kettejük között, így boldogtalanná váltak egymás oldalán.
- SPOILER -
Gina nem volt tisztában azzal, hogy Fergus számára a szíves üveggolyó egy eszköz volt érzéseinek kinyilvánítására, s azzal, hogy megvette a golyót, majd odaajándékozta feleségének azt szerette volna a nővel közölni, hogy mennyire szereti kedvesét. Ellenben az asszony mindebből annyit látott, hogy férje az utolsó pénzüket is egy játéktárgyra, egy vacakra költi, így gyerekesnek és felelőtlennek könyvelte el magában párját.
- SPOILER VÉGE -
Úgy gondolom, hogy Fergus és exe kapcsolatával szeretné az írónő felhívni erre a problémára a figyelmet, arra, hogy fontos, hogy beszéljünk partnerünkkel, és próbáljuk a dolgokat az ő nézőpontjából is megvizsgálni, mert sok esetben mindkét félnek igaza van egy kialakult szóváltásban. Emellett az is fontos, hogy kedvesünk minden gesztusát, rezdülését ismerjük, s tisztában legyünk vele, hogy mivel fejezi ki igazán érzéseit.
Bár voltak hiányosságok a történetben, mégis úgy gondolom, hogy Az üveggolyók titka egy tanulságos, és fontos mondanivalóval rendelkező történet. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a tanulságos, szórakoztató és egyben aranyos történeteket, és azoknak, akik szeretik Cecelia Ahern írásait.
A cselekmény két síkon, párhuzamosan játszódik; a jelen eseményeit főként Sabrina szemszögéből olvashatjuk, de egy-egy fejezet Fergus szemszögéből íródott, míg a múltbéli történéseket, amelyek Fergus életét, gyerekkorát mesélik, a férfi szemszögéből olvashatjuk, amolyan visszaemlékezésként.
Sabrina karaktere nem nőtt a szívemhez, folyamatosan a saját nézőpontját állította a középpontban, s a sértettségtő képtelen volt körül tekintően ítélkezni, viselkedni, s bár nem volt túlzottan kiállhatatlan, valahogy nem tudtam azonosulni a nővel, pedig nagyon próbálkoztam, viszont ez a tényező enyhén rontotta az olvasás élményét számomra. Viszont pozitívum volt számomra a nő jellemét tekintve, hogy a golyók utáni kutatás segítségével nem csak édesapját ismerhette meg jobban, hanem saját magát is, tükröt tartott Sabrina elé, aki ez által óriási felismerés ér, s ennek eredményként személyiség fejlődésen megy keresztül, tehát a mű végén már kedvelhetőbb, mint az elején.
Fergus számomra egy nagyon is kedvelhető személy volt, a visszaemlékezések során megismerhettük életének eseményeit, azt, ahogyan egy kisfiúból felnőtt férfi válik, s ahogyan személyisége kiforrta magát. A múltba visszatekintve derül fény arra, hogy tetteit mi vezérelte, s bár nem tartom helyesnek titkolózását, bizonyos szempontból mégis megértem őt .
A történetben Fergus titkolózásának, s a párkapcsolati problémájának fő oka egy olyan jelenség volt, amely a valóséletben is előfordul az emberi kapcsolatok során, ez pedig a rossz kommunikáció, a kommunikáció hiánya. A férfi és volt felesége, Gina között nagy volt az ellentét, igazán egyik sem ismerte a másikat, máshogy fejezték ki magukat, ami miatt sok nézeteltérés és konfliktus kerekedett. Nem próbálták megérteni a másikat, ami egy párkapcsolatban fontos tényező lenne, emellett a tisztelet is hamar elhalálozott a kettejük között, így boldogtalanná váltak egymás oldalán.
- SPOILER -
Gina nem volt tisztában azzal, hogy Fergus számára a szíves üveggolyó egy eszköz volt érzéseinek kinyilvánítására, s azzal, hogy megvette a golyót, majd odaajándékozta feleségének azt szerette volna a nővel közölni, hogy mennyire szereti kedvesét. Ellenben az asszony mindebből annyit látott, hogy férje az utolsó pénzüket is egy játéktárgyra, egy vacakra költi, így gyerekesnek és felelőtlennek könyvelte el magában párját.
- SPOILER VÉGE -
Úgy gondolom, hogy Fergus és exe kapcsolatával szeretné az írónő felhívni erre a problémára a figyelmet, arra, hogy fontos, hogy beszéljünk partnerünkkel, és próbáljuk a dolgokat az ő nézőpontjából is megvizsgálni, mert sok esetben mindkét félnek igaza van egy kialakult szóváltásban. Emellett az is fontos, hogy kedvesünk minden gesztusát, rezdülését ismerjük, s tisztában legyünk vele, hogy mivel fejezi ki igazán érzéseit.
Bár voltak hiányosságok a történetben, mégis úgy gondolom, hogy Az üveggolyók titka egy tanulságos, és fontos mondanivalóval rendelkező történet. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a tanulságos, szórakoztató és egyben aranyos történeteket, és azoknak, akik szeretik Cecelia Ahern írásait.
"... én hiszem, hogy még egy hirtelen viselkedésváltozás is teljes mértékben az adott személyiség keretei között történik."
"Ezt ne feledd: a célt soha ne téveszd szem elől, Fergus, és akkor az elméd megteszi, amit kell."
"- Hozz Sabrinának egy italt! - kiált, majd csendesebben hozzám fordul. - Mit iszik?
- Vizet kérek szépen.
- Jaj, igyon valami erősebbet! Úgy látom, ráfér magára.
Én is így érzem, de még vezetek.
- Akkor szénsavas vizet.
Mind jót nevetnek."
Kedvenc szereplő: Fergus, Hamish
Nem kedvelt szereplő: Fergus édesanyja, Aiden,
Kedvenc rész: Sabrina odaadja Fergusnak a golyót
Borító: 5/4
Pontozás: 5/4
A könyvért köszönet az Athenaeum Kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése