Fülszöveg:
Erősnek hitted magad. Legyőzhetetlennek.
Piedesztálod magasából azt képzelted, irányíthatod a világot.
Manipuláltál – préda leszel.
Uralkodtál – rabszolga leszel.
Normális életet élsz, sőt, inkább irigylésre méltót.
Sikerült elismerést kivívnod, megtalálnod a helyed a világban.
És akkor egy napon…
Egy napon hátrafordulsz, s meglátsz magad mögött egy árnyékot.
Attól a naptól fogva üldöz. Szakadatlanul.
Csak egy árnyék.
Nincs arca, nincs neve. Nincs megfogható indítéka.
Követ az utcán, lekapcsolja mögötted a villanyt, felbontja a postád.
Megfigyel még a legintimebb pillanataidban is.
A rendőröknek hiába szólsz: pszichiáterhez küldenek.
A barátaid furcsa szemmel néznek rád, majd eltávolodnak tőled.
Senki nem ért meg. Senki nem tud, senki nem akar segíteni neked.
Egyedül vagy.
Nem: a félelem folyton veled van.
Ahogy az árnyék is.
Ott van a hátad mögött, az életedben.
Vagy csak a fejedben…?
Mire megérted, már túl késő.
Parancsoltál? Tanulj engedelmességet.
Megvetettél? Tanulj tiszteletet.
Élni akarsz? Halj meg csendben…
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2016
Oldal szám: 600
Fordította: Burján Monika
Eredeti cím: Juste une ombre
Téma: misztikus, thriller, Franciaország
Véleményem:
A történet főszereplője a sikeres Cloé Beuchamp, aki egy reklámügynökségnél, tekintélyes pozícióban dolgozik, határozott, erős, céltudatos karakter. Egy éjszakán egy sötét alak követni kezdi az utcán, s attól kezdve a nő élete megváltozik, furcsa, megmagyarázhatatlan dolgok történnek vele. Cloénak senki nem hisz, így egyedül kell szembe szállnia üldözőjével, az Árnyékkal.
A történet során egyáltalán nem kedveltem Cloét, beképzelt, egocentrikus, érzéketlen jellemnek tartottam, akit kedveltem lett volna jól kiosztani, ám az események hatására kezdtem megsajnálni, ennek ellenére mégsem kedveltem őt.
Bertrand számomra egy semleges karakter volt, aki csak a neki szánt szerep miatt került bele a történetbe. Bár nem volt fair amit Cloéval csinált, mégis úgy gondolom, hogy a nő megérdemelte, mert így, ha csak egy percre is, de elgondolkodott a viselkedésén.
Alexandre volt az a karakter, akit kedveltem az egész történetben, s annak ellenére, hogy kissé furcsa megnyilvánulásai vannak szeretnivaló szereplő. Azt hiszem, az események közül az ő sorsa volt az, ami a legjobban letaglózott.
Nagyon tetszett, hogy az olvasó hiába spekulál, keresi az összefüggéseket az Árnyék kilétét tekintve, csak az utolsó pillanatban derül ki előttünk is az igazság, és abban a percben minden értelmet nyer. Azt pedig külön kiemelném, hogy a történet végén lévő óriási csattanó nagy hatással volt rám, ez volt az a dolog, ami a legjobban tetszett az egész regényben, az, hogy nem tipikusan, a megszokott kerékvágásban alakultak a szereplők sorsa, hanem valami újat kaptunk.
A Csak egy árnyék egy izgalmas, fordulatos történet, ami megborzongat, az elmédbe költözik, s nem ereszt. Egy történet, amitől libabőrös leszel, végig fenntartja az olvasó érdeklődését, folyamatosan jelen van a feszültség, aminek köszönhetően még jobban beszippant a történet, s a végén lévő csattanó hatalmasat szól.
Kedvenc karakter: Alexandre
Nem kedvelt karakter: Cloé
Pontozás: 5/5*
Borító: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése