Lélegzetelállító történet szerelemről, halálról, technológiai csodákról és művészetről a jövőbeni Brazília tropikus mesevilágában.
Palmares Tres mágikus városában egyszerre van jelen a modern technológia és a hagyomány, az éles nyelvű pletykafészkek és a dörzsölt politikusok. Eme nyüzsgő metropoliszban June Costa olyan remekműveket alkot, amik egy nap halhatatlanná teszik majd nevét. Ám a hírnévről dédelgetett álmai új fordulatot vesznek, mikor találkozik Enkivel, az új, merész Nyárkirállyal. Az egész város Enki lábai előtt hever – köztünk June legjobb barátja, Gil is –, de June számára a Nyárkirály többet jelent, mint borostyán szemek és halálos szamba. Ő látja benne a művészt.
June és Enki együtt olyan lenyűgöző és drámai műveket hoz létre, amit Palmares Tres sosem fog elfelejteni. Ők az olaj az ébredező forradalom tüzére, ami kész fellépni a kormány az új technológiát korlátozó szigorú intézkedései ellen. June pedig mindeközben reménytelenül beleszeret Enkibe… Ám kapcsolatuk csakis tragédiával végződhet mivel Enki sorsa, mint minden Nyárkirályé előtte, a halál.
Ez a futurisztikus Brazília ritmusával lüktető, lángoló szenvedéllyel, bámulatos karakterekkel és lenyűgöző ötletekkel teleszőtt regény elvarázsol és magával ragad.
Kiadó: Cor Leonis Kiadó
Kiadás éve: 2015
Fordította: Szujer Orsolya
Eredeti cím: The Summer Prince
Oldal szám: 332 oldal
Téma: disztópia, LMBT, szerelem, technológia, Brazília, művészet
Véleményem:
A történet egy June Costa nevű lányról, illetve egy Enki nevű fiúról szól. June művész, szeret alkotni, s főcélja, hogy ő legyen Palmares Tres legnagyobb művésze. Tehetsége révén ismerkedik meg a frissen megválasztott Nyárkirállyal, Enkivel, s attól a pillanattól kezdve olyan alkotásokon dolgoznak, amelyekkel biztosan megbotránkozatják Palmares Tres népét. Ahogy kapcsolatuk egyre mélyül, June beleszeret a fiúba, ám az idő ellenük van, hisz telnek a napok, s a Nyárkirály halálának napja vészesen közeledik.
A történéseket June szemszögéből olvashatjuk, illetve néhány gondolat Enki szemszögéből íródott, kissé nehézkes olvasni, ugyanis előfordulnak benne brazil szavak, így aki nem ismeri azokat, annak mindig hátra kell lapozni a szójegyzékhez, hogy tudja, miről van szó.
A mű elején nagyon zavaros és furcsa volt számomra Palmares Tres kultúrája, s az ismeretlen szavakon csak pislogtam (a grande és a waka szavakra gondolok), és sajnálatos mód ezek a szavak nem is kerültek megmagyarázásra, ahogy a történet előre haladt, úgy jöttem rá a kifejezések
jelentésére. Az írónő nem magyarázza el a társadalom működését, a társadalmi osztályok közötti különbségeket, - ami egy disztópia esetében óriási hiba- illetve azt, hogy melyik szereplő milyen nemű, így az olvasónak kell összefüggéseket, illetve bármi nemű logikát találnia. Sajnos most is, a mű elolvasása után is vannak számomra teljesen érthetetlen és homályos részek.
Ez a regény nem egy vidám hangulatú, felhőtlen olvasmány, bár szerepeltek benne színes, vidám események is, mégis összességében egy komor hangulatú történetről van szó. Igaz, jelen van benne szerelmi szál, amely June és Enki között alakul ki, de itt sem egy vidám, szirupos, rózsaszín felhős kapcsolatot kapunk. Egy nagyon komoly kötelék alakul ki kettejük közt, amely számomra néhol érthetetlen, logikátlan, s ezt megfűszerezi a szerelmi háromszög is, ami szerintem felesleges volt.
Gil és Enki között kialakuló szerelmi kapcsolat kerül nyilvánosság elé, erről beszél egész Palmares Tres, az írónő mégsem mutatta be részletesen ezt a románcot. A két fiú szerelmét teljesen feleslegesnek tartottam, hisz az események alakulásában kevés jelentősége van.
June és Enki kapcsolata összetett, erről a szerelemről többet tudhatunk meg, June érzéseire teljes rálátást kapunk, Enki érzéseibe már kevésbe tudunk betekinteni, mégis megismerjük azokat, szerintem szép párt alkottak együtt, s románcuk nagy szerepet játszik a végkifejlettben.
Számomra az összes főszereplő furcsa volt, nem értettem, hogy mit miért tesznek, mi motiválja bizonyos cselekedeteiket. A karakterek közül June-t emelném ki, hisz az eseményeket az ő szemszögéből látjuk, ő az egyik főszereplő. A lány egy nagyszerű művész szeretne lenni, szeret rajzolni, festeni, újat alkotni, s tehetsége hozza össze Enkivel. A művészlány családi élete nincs rendben, édesanyja újra házasodott férje halála után, amellyel June évek után sem békélt meg. Azt gondolom, hogy a családi viszály fő oka a fiatal lány, hisz ha nem lenne önző, és nem hisztizne megváltoztathatatlan dolgokon, illetve nem egy kisgyerek módjára reagálna azokra a történésekre, amelyek neki nem tetszenek, akkor valószínűleg nem lenne min vitázniuk. Ezekért a megnyilvánulásaiért nagyon irritáló volt számomra.
Maga az alaptörténet nagyon ígéretesen hangzott, teljesen pozitívan, lelkesen álltam a történethez. Szórakoztató volt, fenntartotta az érdeklődésemet, de csak addig, míg olvastam, mikor letettem a könyvet, nem volt hiányérzetem, nem éreztem késztetést arra, hogy tovább olvassam, ezért nagyon lassan haladtam vele.
Összességében előfordultak a műben egyedi, különleges, ötletes elemek, mégis nagyon csalódtam benne. Úgy érzem, hogy az írónő nem szánt rá elég figyelmet, s nem gondolt bele, hogy ami számára teljesen logikus, azt az olvasó, kívülállóként érteni fogja-e. Ez a hiba miatt egy nagyszerű történet helyett egy összekuszálódott mű született, amelyből az olvasó nem jön rá, hogy mi milyen okkal történik. Sajnálom, hogy a szerző elrontotta a történet ötletének kivitelezését, ugyanis tényleg, remek történet lehetett volna, ha kellő logikát, részletezést és magyarázatot csempész bele.
Idézetek a történetből:
"– Mi az élet értelme June, ha valójában nem is élsz?"
"Belefáradtam már abba, hogy örökké megbántsam az embereket, csakis azért, mert megtehetem. Nem is értem, hogyan élvezhettem ezt valaha."
"Amikor a világ elpusztul, valakinek újra kell építenie. Azt hiszem, te ezt művészetnek neveznéd."
"Mindig keresd a jót, a szépet, mikor az ég csupa szürke felhő."
Kedvenc szereplő: Enki
Nem kedvelt szereplő: June
Kedvenc rész: Enki és June útnak indul, Enki és June közös alkotása, Enki halála
Pontozás: 5/3,5
Borító: 5/5
A könyvért köszönet a Cor Leonis Kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése